Logopédia és készségfejlesztés

A logopédus az első találkozás alkalmával megvizsgálja az egyén spontán beszédét, fonológiai profilt, beszédszervi struktúrát, működést, auditív feldolgozást és a többi nyelvi szintet. A kapott eredmények alapján állapítja meg a szükséges terápiát.

Az artikulációs terápia célja, hogy az egyén képes legyen a hangok szabályos kiejtésére, a spontán beszédbe is beépüljenek a helyesen kiejtett hangok.

A terápia sikerességének elengedhetetlen feltétele a rendszeres otthoni gyakorlás, amelyet a logopédus irányításának megfelelően kell végezni.

A beszédészlelés a beszédhangok, hangkapcsolatok, hangsorok pontos felismerése és azonosítása (a szavak jelentésének itt még nincs szerepe). A beszédmegértés ismert szavak, szókapcsolatok, mondatok és szöveg egymásutániságának helyes felismerése és értelmezése, vagy a tartalom feldolgozása.

A gyermekek beszéd-feldolgozási folyamatainak életkori szintű működése szükséges az ép, tiszta beszédhez, az olvasás és írás elsajátításához, a tanuláshoz, megfelelő gondolkodáshoz, ezért a vizsgálat a 4-7 éves életkorú gyermekek számára kiemelten ajánlott!

A zavarra utaló jelek: a tartós beszédhiba, az ép hallás melletti „figyelmetlenség”, a túlzott játékosság, a mesehallgatás kerülése, magatartási, viselkedési gondok, a gyermekhez intézett közlések gyakori félreértése, vagy a gyakori visszakérdezés, verstanulási nehézség, iskolás korú gyermeknél gyenge helyesírási és/ vagy olvasási készség, motiválatlanság, a láthatóan lassú gondolatmenet.

Ez az elmaradás a 10-12 beszédhangra kiterjedő artikulációs zavarban, az aktív szókincs gyengeségében, a dajkanyelvi szavak használatában és az egyszerű, esetleg nyelvtanilag helytelen mondatalkotásban nyilvánul meg. A tünetek a mozgásfejlődésben is megjelennek, egyaránt érintik a nagy- és finommozgásokat is. Két fontos kritérium jelenléte szükséges a megkésett nyelvfejlődés diagnózisához: a gyermek két éves korában még nincs 50 aktív szó birtokában, illetve még nem kezdett el többelemű kombinációkat használni.

A megkésett beszédfejlődésű gyermekek észlelése, emlékezete, figyelme, gondolkodása, a közösséghez való viszonyulása megegyezik a tipikusan beszélő kortársaikéval. Ezért képesek idővel utolérni társaikat és megfelelő teljesítményeket elérni, amennyiben támogatásban részesülnek.

Ez egy olyan logopédiai terápia, amely során a szükséges nyelvi szinteket erősítjük, ez leginkább az öt-hat éveseknek szól. Ahhoz ugyanis, hogy az első osztályt megkezdő gyerekek gond nélkül vegyék az iskolában rájuk váró akadályokat, elengedhetetlen, hogy a nyelvi rendszerük a kortársakéval azonos szinten legyen.

Ez azt jelenti, hogy felismernek minden hangot, pontosan meg tudják határozni azok helyét, nyelvtanilag helyes mondatokba tudják rendezni a szavakat, könnyen elsajátítják és szépen vissza is mondják a mondókákat, jól értik a felolvasott mesét és hozzájuk intézett beszédet, stb. Ha ezek mind a helyükön vannak, akkor nem lesz gond, jó eséllyel nem fog nehézségbe ütközni az írás és az olvasás elsajátításakor.

Vannak elméletek, amelyek szerint a dadogás alkatilag meghatározott, pszichésen kiváltott beszédgátlás, amely a személyiségre is hatással van.

A dadogás típusokat a görcs fajtái alapján határozzuk meg. Klónusos: egy hang, szótag, szó ismétlése, gyakran a szó elején. Tónusos: nehéz beszédindítás, egyáltalán nem tudja elkezdeni a beszédet. Tonoklónusos: a két görcstípus együtt, egymást váltva jelentkezik.

A terápia célja a beszédgátlás oldása. Mivel minden dadogás más, így a terápiában is egyénre szabott módszert kell választani. A legfontosabb, hogy komplexen tekintsünk a helyzetre és ne csak a dadogást, hanem a személyt is vegyük figyelembe.

A foglalkozások főbb területei: Mozgásos területeken: nagymozgások összerendezettsége, finommotorika fejlesztése (helyes ceruzafogás, helyes testtartás), szem-kéz koordináció fejlesztése, testtudat fejlesztése. Általános képességek, ismeretek területén: sorrendiség/szerialitás fejlesztése, szám- és mennyiségfogalom kialakítása, logikai képességfejlesztés, szövegértés fejlesztése, beszédfejlesztés, szókincsbővítés, figyelem- és memória fejlesztés, környezetismereti képességfejlesztés, térben és síkban való tájékozódás. Szociális készségek területén: érzelmi intelligencia fejlesztése, önbizalom, pozitív „énkép” fejlesztése, tanulási motiváció kialakítása és fenntartása, feladattudat, feladattartás kialakítása, beszédfegyelem fejlesztése, figyelemkoncentráció erősítése.

A terápia megkezdése előtt vizsgálatot végzünk, amely feltárja a problémás területeket.

A foglalkozások során esetenként elég egy- egy terület megerősítése, korrekciója, de előfordul, hogy valamilyen zavar áll a probléma mögött, ami egy sokkal komplexebb, a részképességek fejlesztésére is kiterjedő terápiát indokol.

A kiscsoportos foglalkozás keretében tanulásszervezési és módszertani elemeket tanulnak meg a résztvevő gyerekek, amelyet a gyakorlatban sikeresen tudnak alkalmazni. A gyerekek megtanulják a tanuláshoz szükséges ideális körülmények kialakítását. Olyan tanulástechnikai, módszertani ismeretekre tesznek szert, amely az önálló tanulást és az eredményes számonkérést segíti. Az esetleges tanulást nehezítő szorongás oldására otthon is használható technikákat sajátítanak el.